Mennyit aludj?

A cirkadián ritmust a sejtjeinkben megtalálható gének szabályozzák belülről, bizonyos külső hatások (világosság-sötétség, étkezés, munkavégzés, mozgás, társas kapcsolatok) pedig kívülről befolyásolják.

Ennek a meglehetősen bonyolult rendszernek a kialakításáért és fenntartásáért az agy alsó felületén található hipotalamusz egyik idegsejt-csoportja, a szuprakiazmatikus mag felelős. Ez az idegsejt-csoport rendezi össze (szinkronizálja) az egyes sejtjeink-szerveink belső ritmusát a külső behatások ritmusával. Többek között teszi ezt azáltal, hogy szabályozza a tobozmirigy melatonin termelését.

A melatonin sötétség hatására fokozódó felszabadulása jelzi a szervezetnek, hogy éjszaka van, és beindít egyes biológiai folyamatokat, illetve szinkronizálja azokat. Például az éjszaka aktív állatok esetében (denevér) növeli az aktivitást, nappal aktívakban pedig felkészít a pihenésre, regenerációra, növekedésre (gyerekek esetében a növekedési hormon éjszaka termelődik). A melatonin szintjén kívül a maghőmérséklet és a vér kortizol szintje is utal a cirkadián ritmus változására.

Mi történik a ritmus felborulásakor? A legújabb kutatási adatok azt mutatják, hogy a cirkadián ritmus felborulása, eltolódása komoly következményekkel jár (depresszió és más, ma egyre gyakoribb betegségek). Történhet ez belső elállítódás következtében (genetikai prediszpozíció, családi előfordulás) "magától" is, de fontos szerepet játszik benne az életmód, a mai rohanó, stresszes világ, természetes ritmusunk "megerőszakolása".
Próbálj meg azonos időben lefeküdni, ez legyen legkésőbb este tíz óra, és reggel kelj fel korán.
Az alvás mennyisége minimum legyen 7-8 óra, de inkább több.